Virginia - képes beszámoló

Vasárnap, gondoltuk kirándulunk egyet, csak, hogy valami történjen. Szombaton lenéztünk még persze az Archies-ba. Nem volt semmi különös, újdonsült ír haverommal dumálgattunk a konditeremből. Azért egy képet beszúrok a helyről, egy pár héttel ezelőtti ír koncertről, melyről akkor beszámoltam már.

Itten meg mi lennénk a tóparton

Szóval tanakodtunk, hova menjünk. Itt forgatták a Rettenthetetlen bizonyos részeit, hát jó lenne elnézni oda. Kilkenny alatt még jócskán, túl messze van, felejtős. Ami még bedobott 2 másik ötletet, egyik messzebb van, mint a másik. (Bár az autó rendben van már, és a vezetés is egész jól megyeget, hosszabb útra nem indulnék vele, míg nincs rendesen megcsinálva. Meg hát pénzbe meg időben se kevés.) Abban maradtunk, legyen valami a közelben. Kinéztük a Virginia nevű települést, ami nem összetévesztendő az amerikai Virginia állammal. Bár sok az amerikai kötődés, több helyen is amerikai zászló van kitéve, ez valószínűleg annak köszönhető inkább, hogy a helyi főiskola a Baltimore University kihelyezett gyakorlóiskolája.

Itt is

Maga a főiskola igen randa, ha a keleti régióban lenne, azt mondám, szocialista-realista. Viszont a fekvése nagyon megragadott. Van egy szép nagy tó Virginia mellett - tulajdonképp ez is közrejátszott abban, hogy oda mentünk kirándulni -, és a suli annak partján fekszik. A parton persze padok mindenfelé; elképzeltem, milyen jó lehet két óra között kiülni egyet dumálni, tanulgatni. Egy szó, mint száz, ilyen körülmények között még kedvet is kapnék, hogy újra iskolapadba üljek! (Várom gazdag mecénások jelentkezését! :))

Múltkor viccelődtem, hogy első utam nem a színházba vezetett... Erre itt Virginiában pont belebotlottunk egy színházba. Igaz, elsőre azt hittük, templom. Két darabot játszanak, de egymás fölé többször is ki vannak függesztve a plakátok, hogy többnek tűnjön :) Amúgy valaha tényleg templom lehetett az épület, és erre nem csak kinézete utal, hanem van a kertjében egy temető is. Mondom biztos oda temették a nemzet halhatatlan színészeit. De az is lehet, hogy nem erről van szó :)


A települést gazdagítja egy golfpálya is - gondolom szó szerint is, bár elsőre csak irodalmi szóhasználatnak szántam -, amelyet egyik oldalról a tó határol, körös-körül pedig nagyon szép liget. Lepukkant Mazdámmal begurultunk oda, aztán gondoltam álljunk arrébb, mielőtt más kér meg rá. :)

Nagyjából ezzel kimerítettük az összes lehetőséget, ami ebben a településben rejlett. Visszafelé jövet elkanyarodtunk a People's parkhoz Kells mellett. Ez egy dombocska, aminek a tetején egy torony, jelenlegi formájában kilátó áll. Valamikor a 18 század vége felé építtette az itteni angol lord, vélhetőleg azért, hogy szemmel tartsa a környéket. Tetejében világítótorony volt. Jelenleg üvegkabin van ráépítve, hogy megkönnyítsék a kedves turisták gondtalan nézelődését. A torony mellett van egy kereszt, ha jól értettem, a nagy éhínség idején ide temették a halottakat, mert a temetőbe már nem fértek. Amúgy szép nagy rét veszi körül a tornyot, tipikus piknikezős hely. Gyerekeknek játszótér, meg ami kell. Ami lőtt szép képeket, párat bemutatok itt is.

A hely mellett persze mindenfelé legelő. Rakok már fel egy ilyen képet is, hogy milyen a tipikus ír táj bocikkal.


Ezt a képet (jobbra) meg csak azért raktam fel, mert szerintem olyan szép! Hátha felfigyel rá egy modellügynökség :)


A túra után egy gyors, de szerintem annál nagyszerűbb kajcsit rittyentettünk. Leírom hát ennek menetét is, ha már a múltkor úgy belekezdtem a gasztro bloggerkedésbe. Csirke mellett hosszú csíkokra vágtam, mert úgy könnyebb vele mártogatni. Teflon tepsiben megsütöttem, míg éppen elkezdett barnulni. Gyors tűzön kell végezni, és viszonylag hamar levenni, hogy a csirke ne száradjon ki, puha omlós maradjon. Vettünk mellé még gyorsan panírozott halrudakat és mirelit krumplit is. Egyrészt ez gyorsabban megvan, másrészt lehet sütőben is sütni, nem kell olajban. Készült mellé kétféle mártogatós. Az egyik egy tzaziki szósz, amihez a kígyóuborkát meg kell hámozni, vékony reszelőn átküldeni, majd a levét leönteni, kifacsarni. Ha nem facsarjuk ki, az egész tocsogni fog és nem lesz finom. Az egészet elkavartam némi tejföllel (joghurt lenne az igazi, de ez volt otthon) és jó sok fokhagymapéppel. Sóval, borssal, esetleg kevés cukorral lehet ízesíteni. A másik szószhoz olajat hevítettem, beleöntöttem egy paradicsomkonzervet (szintén időspórolás, és nem kell a héjával bajlódni így), majd apróra vágott újhagymát és friss petrezselymet adtam hozzá. Szokásos só-bors-csipet cukor (a cukor azért fontos, mert a paradicsom konzervtől kesernyés az egész, ezt kell "elvenni"), bazsalikom-oregánó a mediterrán hangulat hangsúlyozására, és egy csöpp chilli a pikantéria kedvéért. Ezekbe a mártásokba mártogattuk a csirkét és halat, hozzá sült hasábot és ropogósra sült Naan-t (pitához hasonló lepény, csak nem lyukas - szupermarketekben otthon is lehet biztos kapni) ettünk. Szívem szerint egy könnyed fehér bort ittam volna hozzá, de mivel az itteni borokat nem ismerjük, beértük egy sörrel, ami szintén kiválóan passzol. Könnyed mediterrán hangulatú vacsora, ami max. fél óra alatt megvan. El lehet a szabadban is készíteni egy bbq tálca segítségével, úgy talán még hangulatosabb.

Ja, és még egy hírem van. Túlestem életem első hajfestésén. Nem kell megijedni, nem az én ocsmány búrámon követtem el, hanem Aminak segítettem! :) Nem a legférfiasabb elfoglaltság, de szegénynek nincs senki más, aki segítsen, így beérte velem. Kicsit bizalmatlan volt, de utólag azt mondta, tökéletes lett. Szépségipar reszkess, jövök... :)