Spanyol út

A szálloda

Sikerült jó időre elhanyagolnom a blogot. Ennek megvan az a szépsége, hogy kint már 3 fok van, én meg írhatok a napsütéses spanyolországi élményekről :)
Nem mellékesen a memóriám is meg kell kicsit dolgoztatni, hogy ebből egy összefüggő történet legyen. Visszanéztem most a képeket, és úgy látom, lesz egy kicsit szó a tájról, egy kicsit a makettokról, és persze minden mennyiségben a kajákról :)

Kezdjük az elején. Hűséges olvasóim talán már rájöttek, hogy egyik szenvedélyem a makettozás.

Andalusia hegyei

Fuengirola Zoo

Ez inkább egy utazós-élménybeszámolós blog, úgyhogy ebbe mélyebben nem mennék bele. Elég legyen annyi a történethez, hogy az emberek nem csak maguk örömére építik/festik ezeket a miniatúrákat, hanem néha napján azt meg is mutatják másoknak. És persze az ilyen események kiváló alkalmat adnak a hobby iránt elkötelezett rajongóknak, hogy egymással találkozzanak. 2012-ben életemben először eljutottam Európa egyik legnívósabb ilyen jellegű eseményére, a Euromilitarie showra Folkestone-ban. Már akkor eldöntöttem, hogy következő évben be kell iktatni egy kellemesebb klímájú túrát is, lehetőleg kis feleségemmel egyetemben. Hosszas tépelődés után végül Fuengirola mellett döntöttem. Sejthetően nem a legnagyobb showról volt szó, de a Costa del Sol tengerpartján való fekvés sokat dobott a latba.

Na most ilyen helyen még én is elélnék

Malagán szálltunk le, innen egy lájtos fél órás transzfer visz Fuengirolába. Előbbi igazi nagyváros, míg utóbbi inkább csendes tengerparti városka a pihenni vágyóknak. A két város közti tengerpart amúgy fullra be van építve. Mit lehet Fuengirolán csinálni? Hát leginkább napozni, fürdeni (isteni homokos tengerpart), sétálgatni, fagyizni (nagyon jó fagyikat mértek a parthoz közeli cukrászdában), meg persze enni és inni :) Meglátogattuk a helyi állatkertet. Ízlésesen van berendezve, a klíma is passzol, igazán jól érezhetik magukat a felsorakoztatott állatok. (Persze jegesmedve nem volt...) Az állatkert körül papagájok repkednek a teraszok és póznák közt. Nos, erről talán ennyit, aki ott jár, egyszer érdemes megnézni.

Párduc, oroszlán, gorilla...

Costa del Sol tengerpart

Mit lehet még itt csinálni? Elmehettünk volna Gibraltárhoz, de erről inkább lebeszéltek minket. Látod Afrika partjait, na bumm... Szerveznek oda hajókirándulásokat is, de azt mondták, az elsősorban az orosz turistáknak szól, mert ők a tengeren tudnak duty free vásárolni...Apropó, feltűnt már másnak is, hogy az oroszok mindenhol ott vannak? Lassan többen, mint a brit turisták. Kocsit bérelve el lehet menni Granadába illetve Cordobába. Előbbit nagyon ajánlgatták az Alhambra miatt, mely állítólag Európa egyik legszebb palotája, és a mór idők emlékét őrzi. Sajnos jegyeket nem sikerült szerezni, hónapokra előre be vannak telve. Aki el szeretne ide jutni, annak érdemes fél évvel előre tervezni és a neten vagy telefonon foglalni...
Bika viadalt szintén valamelyik nagyobb városban lehetett volna megtekinteni. És bár hagyomány az hagyomány, mégse szép dolog amit szegény állatokkal csinálnak, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy nem támogatjuk az eseményt.

Ki szúrta ki a monokinis lányokat? :)

Úgyhogy maradtunk a napozásnál. Egy olyan tevékenységnél, amit sose néztem sokba, felesleges időtöltésnek tekintettem, mindaddig, míg ki nem költöztünk Írországba... :) Érdekes módon többen voltak a szálloda medencéje körül, mint a tengerparton. Egyrészt június elején még nincs igazán szezon; jó idő van, de nem az a rekkenő hőség. Másrészt kényelmesebb a hotelnál maradni, na meg persze lehet facebookozni a medence partján a szálloda wifijén...

Egy hűsítő Sangria

Tengeri herkentyűk

A város maga egy kényelmes sétával (kb. fél óra) bejárható. Mindenfelé bárok, tapasosok, éttermek csalogatnak. Ha az ember kiváncsi a helyi specialitásokra, és nem utolsó sorban nem akarja otthagyni minden pénzét, érdemes spanyolokkal összehaverkodni, és megkérni őket, hogy segítsenek. Első esténken történt, hogy bementünk a főtérre, és egy szimpatikus helyen leültünk, mondván együnk valami halat. Elég későre járt, mi meg nem tudtuk, mit akarunk. A pincér mondta, hogy mit szólnánk a "fish of the day"-hez? Nem volt jobb ötletünk, belementünk. Igazából finom volt...De 2 szelet halért meg egy pohár borért sikerült otthagyni 45 eurót. Érdemes mindenkinek konkrét elképzeléssel étterembe menni, az étlapról választani, és nem belemenni bármibe, amit ajánlgatnak...

Egyszer zárjanak be egy ilyen
helyre éjszakára, könyörgöm

Tettünk egy próbát a kikötő melletti kis éttermekkel is. Nagyon kellemes Sangriát szürcsölgettünk, és olajban sült tengeri vegyes tálat falatoztunk. Később spanyol ismerőseink kiokítottak minket, hogy olyan helyre nem szabad menni, ahol az ételek fényképpel vannak illusztrálva, mert az olyan helyeken mindig fagyasztott alapanyagokkal dolgoznak...Azért nekünk ízlett.

Fiesta...

Szerencsére a makett kiállításon szert tettem néhány új ismeretségre (erről majd később bővebben), úgyhogy 2 napig, amíg velük lógtunk jobbnál-jobb kajákat ettünk. Délután az éttermek kivételével minden bezárt, és csak 5 után nyitottak újra ki, úgyhogy az egyik ilyen fiesta időt kihasználtuk egy közös ebédre. Egész másmilyen az, amikor a helyiek rendelnek...Megkeresték a város legjobb halas éttermét, és kirendeltek vagy 6-8 féle kaját. Mind frissen grillezett polip, rák, halak, rengeteg olíva olajjal és friss kenyérrel. Hozzá kellemes gyenge sör, amit ahogy ürült a poharad, egyből töltöttek a pincérek fel. Mindenki evett mindenből, sok fogásos lakoma volt, és a végén megállt 17 euró környékén a ceh mindennel együtt...Ezért érdemes helyiekkel menni :)

Fernando Ruiz (H&V) és
Jesus Martin (Nocturna) társaságában

Másik emlékezetes hely egy sonkázó volt, vagy minek nevezzem...Bementünk Malagába barátainkkal, és elvittek arra a helyre. Az étterem dekorációját a mennyezetről lelógó több száz Serrano sonka jelentette, természetesen ez már a helyiség illatát is biztosította. Jó kezdet... Az asztalra kihoztak mindenféle érlelt kolbászokat és sonkákat, érlelt sajtot, salátákat, az érlelt sonkával és érlelt sajttal készült cordon bleu-t (hát nem egészen olyan volt, mint egy otthoni kisvendéglőben :)), hozzá pedig jófajta spanyol borokat. Elég csak visszagondolni rá, és könny fut a szemembe... :)

Új keletű spanyol makettes barátainkkal

Ha már a bor szóba került...Volt egy aranyos kis hely, pici kis üzlethelyiség, tele borokkal és egy pulttal, benne mindenféle borkorcsolya (sajtok, felvágottak, kolbászok, oliva bogyó, stb). A bolt előtt felállított hordók, amik asztalként szolgáltak, és magas székek .Itt sikerült a spanyol borokkal kicsit megismerkedni. Azt nem mondom, hogy kívülről fújom az összes spanyol bort...De zanzásított tanulságként legyen annyi elég, hogy azok a borok, amiken az van, hogy "Rioja", általában jók :) Gondolom olyasmi terület lehet náluk, mint nálunk Villány. Édes szájúaknak pedig ott van a Malaga bor, bár ez talán még sűrűbb és édesebb, mint az aszú, két kortynál nem kíván többet az ember belőle.
És, hogy zárjam a gasztronómiai részt, ejtsünk szót a tapasról. A tapas tulajdonképp annyit tesz, hogy kis tálkában kihoznak valamiféle ételt a bor mellé, általában többet is. Van, ahol több száz féle tapas közül lehet választani, az egyszerűbb salátáktól és hideg tálaktól a grillezett sajtokon át egészen a bélszínig. Amit csak el tudsz képzelni, de mind pici adagokban. Olcsóbb helyeken hamburgert vagy szendvicset szolgáltak fel tapasként, érdemes tehát nem az árat nézni először, ha tényleg élményre vágyik az ember. Ez az egész annyira "spanyolos"...Este alkonyat után még mindig meleg van, kiülsz a teraszra, csipkedsz ebből-abból, közben borozgatsz. Egy ilyen vacsora során lehet kikérsz 5-6 féle tapast, és megkóstolsz 3-4 féle bort, közben beszélgetsz, az egész eltarthat 1,5-2 órát is.

Darth Vader, 1:1

Zárásként kicsit a spanyolokról, és az eseményről, ami kapcsán ott voltunk. A spanyolok nagyon barátságos emberek, könnyű összehaverkodni. Sajnálatos módon idegen nyelvekkel nagyon hadilábon állnak, még angolul jól tudót is nehéz keríteni. (Persze most nem a szálloda személyzetéről beszélek, hanem az utca emberéről.) A kiállítás nem volt nagy szám, a figurás rész volt a legerősebb. Beteszek néhány képet csak úgy ízelítőnek. Viszont számomra hatalmas élmény volt találkozni világszerte ismert és elismert figura festőkkel. Fernando Ruiz, Jesus Martin, Pepe Gallardo, Pepa Saavedra, hogy csak pár nevet említsek. A srácok nagyon kedvesek voltak, az egész hétvégét együtt töltöttük. Fernando jól tud angolul, úgyhogy végig ő volt az idegenvezetőnk.

Fa makettek

Az eseményt ajánlani tudom minden makettezőnek, ha egybe akarják kötni egy nyaralással. Amúgy meg mindenkinek érdemes egyszer elmenni, nemcsak a tengerpart, hanem az atmoszféra, a barátságos emberek és a finom ételek miatt is.