Egy érdekesebb híd |
River Liffey |
A Liffey jóval kisebb, mint a Duna, de ránézésre valamivel tisztább is. A hidak viszonylag alacsonyan vannak építve, hajóforgalom nem is nagyon megy keresztül Dublinon (leszámítva a turista hajóbuszokat). Nagyon sok híd van, ezért nincsenek is akkora torlódások, mint Pesten. Mondjuk, ahogy a mellékelt képeken láthatjátok, ekkora folyón azért könnyebb is hidat építeni...
Grafton street, "élő szobrok" |
Ami és a viking |
A Grafton street végében van a St. Stephen's Green, vagy mondjuk úgy, Szent István Park. Azt olvastuk róla, hogy régen nem látogathatták az emberek, de aztán jött az egyik Guinness bácsi, aki nagyon jó fej volt, és mémi pénzügyi ráhatással elérte, hogy a pórnép is használhassa a parkot. A parkban rengeteg szobor van, mindegyik valami híres személyiséget ábrázol, akinek valami szerepe volt a park alakulásában. Ezek részletes ismertetésétől eltekintenék; aki ilyet akar, látogasson valami művészettörténeti blogot! :)
Legyen elég annyi, hogy kellemes kis park, egyik felében egy kis tóval, ami meglehetősen sekély. Körülötte sziklás részek kialakítva, sőt, a fotók tanulsága szerint vízesés is lenne, de elképzelhető, hogy a nyáron "tomboló kánikulának" köszönhetően leapadt a víz nagyon, és azért nem láthattuk. A park kísértetiesen a Margit-szigetre emlékeztetett engem.Csináltunk is néhány képet, kiteszek párat ízelítőül. A park másik végénél már a Grand Canal van, és nem messze található a térkép szerint a magyar nagykövetség sem, de oda már nem tudtunk ellátogatni, mert időközben megérkeztek Dave-ék, és közösen mentünk tovább várostnézni.
College udvara, Dave és Stacey háta :) |
Elmentünk a Trinity College-be, ami Dublin egyetlen egyeteme. 1592-ben alapították, és ez Írország legrégebbi egyeteme. Elvileg már 1311-ben is volt egyetem alapítva pápai fennhatóság alatt, de az később megszűnt, ha jól értettem. Lényeg a lényeg, van egy nagyon szép könyvtáruk, ahol több tízezer sok száz éves könyvet tárolnak. Köztük, külön tárlat keretében a Book of Kells-t, ami egész Írország egyik legnagyobb büszkesége. És milyen szép, hogy pont kells-i kötődésű... A fáma szerint Iona szigetéről elmenekült néhány szerzetes az azt dúló vikingek elöl, és itt Kells-ben leltek menedékre. Magukkal hozták ezt a könyvet is, ami valamikor 800 előtt készült. Aztán a történelem során sokat hánykódott, volt, hogy fél évre eltűnt. Aztán a Cromwell-i háborúk idején Dublinba küldte a püspök, hogy biztonságba helyezzék. 1654 óta ott van. Gyönyörű kidolgozások, el se lehet képzelni, hogy lúdtollal, mindenféle kőporokból meg tojásból kutyult festékekkel hogyan lehetett ilyen részletgazdag rajzokat alkotni. Sajnos képeket nem tudok mutatni, nagyon őrzik a helyet, senki nem fotózhat. A könyvben is félévente egyszer, ha lapoznak egyet, hogy óvják. Amúgy üvegen át lehet csak látni. Jobb híján ajánlom a linkelt wikipedia cikk nézegetését, esetleg képek keresését guglival.
A Book of Kells-nél jó sokat elidőztünk, míg minden leírást végigolvasgattunk. Képet viszont egyet sem sikerült csinálni a taglalt okok miatt. Nem úgy a következő helyen, ahová mentünk, ami szinte csak a fotózásról szólt! Ha valaki a Wax Museum-ra tippelt, akkor talált-süllyedt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése