30.7.11

Happy Birthday Ami!

Nos, kedveskéim, akkor folytatnám ott, ahol abbahagytam...

The Blue Anchor
Volt ugye az a motoros találkozó Carlingfordban. Maga a hely így nézett ki szemből. Sajnos bent nem készítettünk képeket. De hangulatos kis krimó volt, elhihetitek!


Ezen a képen (jobbra) pedig az én egyetlenem látható; háttérben a tenger, tiszta Wella Taft reklám :)



És persze rólam is készült kép, ahogy John-nal épp egy szakadt bárkát támasztunk. Tudom, nem olyan menő, mint a Karib tenger kalózai, de azért egész jó matróz lehetne belőlünk... És persze azt is megfigyelhetitek, hogy mennyivel sudárabb vagyok, mint ír barátom, és persze milyen jó kerek fenekem van! :) Az ott elöl pedig nem a hasam, csak hülyén állt a kabát, és ki voltak tömve a zsebei...


Nyargaljunk is tovább, és nézzük a hét további, emberi ésszel felfoghatatlan izgalmait! Végre volt munkám, de persze csak önkéntes alapon... A szalon hátsó kis kertjét, gangját, vagy tudomisén minek nevezzem, lényeg, hogy egy kb 20 nm-es területet tettem rendbe. Mielőtt bárki lefitymálná ezen nemes cselekedetem súlyát, leszögezném: egyáltalán nem volt egy leányálom. Az előző tulajok szemétdombnak használták. Tetőfelújításkor oda górták a palát meg a fa szerkezetet, természetesen kusza halomban, a még régebbi cégtáblát, világítótesteket... Sőt, törött poharakat, festékes vödröket, és mindennemű egyéb szemetet is találtam. Gondolom nem fűlött a foguk az elszállításért fizetni (itt amúgy mindenért fizetni kell, nincs szelektív gyűjtő, és üvegvisszaváltó sem... nem az a tipikus osztrák környezettudatosság...), és valami befektetési tanácsadó cég volt, tehát gondolom kellett nekik a kert, mint púp a hátukra; szóval így esett, hogy szemétdombot csináltak. Ez eddig oké is lenne, de az egészet keresztbe-hosszába benőtte a gaz. Természetesen kellemesen tövises vadszeder főleg, meg a betonba beékelődött bodzafa...

De azért jó dolgok is történtek. Egyik este fiú bulin voltam a srácoknál Slane-ben. Újfent meg kell erősítenem, hogy a Hennessey Cognac nagyon jó dolog... És ha már ital, kipróbáltam a Murphy's sört is, Bandy barátom ajánlására, és tényleg nagyon kellemes. Kár, hogy Cork-i sör, és ezen a vidéken alig lehet kapni. Ja, reggel, mikor jöttünk vissza Kellsbe, tettünk egy kitérőt, ugyanis Dave a haverjával fácánra vadásznak. És a biztos siker érdekében maguk tenyésztik hozzá az alapanyagot, azokat voltunk megetetni. A falun kívül egy elhagyott gyárépület mögött állítottak fel egy kb. 20x20 méteres kennelt hálóból, alján megerősítve, és a rókák ellen árammal körülvéve... Nagyon profi. Nem számoltam, de szerintem legalább 50 madárka lehet ott. Fatörzsek és egyéb alkalmatosságok biztosítják a nyugodt pihenéshez a körülményeket, és minden sarokban van egy etető és itató részleg, all inclusive :) Azokat kell minden reggel feltölteni, és kiosztották egymás közt, ezen a héten Dave volt a soros...

Az ünnepelttel
Így néz ki jelenleg a lakás... :)
Aztán tegnap igencsak nagy nap volt, drágám végre betöltötte a 18-at! (Remélem olvasod, és veszed, milyen jó fej vagyok, hogy nem árulom el, valójában milyen vén vagy... :)) Uncsitesója be is ígért neki egy Lego várkastélyt, kíváncsian várjuk! :) De addig is, hogy ne unatkozzunk, megérkeztek a csomagjaink. 175 kilónyi anyag eddig felhalmozott kincseink legjavából. Ami természetesen egyből nekiesett a ruhás dobozoknak, ma már új nadrágban és cipőben villog ;) Én természetszerűleg nem bántottam ruhás dobozaimat, majd kibontom, ha a mostani ruháim lerohadtak rólam :) A legfontosabbal kezdtem, a makettos kincseim kicsomagolásával. Tiszta karácsony! Órákig el vagyok azzal csak, hogy a dobozokat nézegetem... :) Nyilván, ahogy befejeztem informálásotokat neki is ugrok valamelyiknek. Ja, Buti Andris kedvéért, akinek állítása szerint nagyon tetszenek a gasztro leírásaim, tettem be egy képet arról, milyen kajával készültem a szülinaposnak. 3 napig mustáros pácban érlelt marha, apró krumpli olajban sülve, némi sóval és petrezselyemmel, és egy görög saláta utánzat, olívabogyó nélkül. És jóapám révén, akinek sikerült némi hazai nedűt is becsempésznie a csomagjaink közé (ezúton is köszönet érte!) egy üveg Bock Ermitage dukált az ételhez.
Ünnepi lakoma

Ejj, nem tudom, mivel folytassam. Egy kis cetlire fel szoktam jegyezni az ötleteimet, hogy ne felejtsem el, amikor írok. De most annyi összejött, én meg annyit ömlengek, hogy még a felénél se járok a mostani listának. Viszont nem tenném próbára a kedves olvasók tűrőképességét. Tudom jól, hogy kb. 1 oldalnyi anyag az, amit egyszerre emészthetően, kellemesen végig lehet olvasni, főleg, ha tele van képekkel, mert ugye a képeket mindenki jobban szereti... Úgyhogy zárásként betennék egy képet, hogy milyen reggelit eszek én minden nap, remélem srácok, irigykedtek! Ja, és a strong irish mustard isteni, hetente betolok egy üveggel a kolbászokhoz...
Irish breakfast :)

Legközelebb jövök néhány érdekességgel, a már beígért ír focival, remélhetőleg egy beszámolóval a dublini dj  Budai fellépésről (igen, jól hallottátok, ez van...nem nagyon tudunk válogatni az ezernyi program közül, annak is örülünk, hogy legalább pár magyarral találkozhatunk), és-és, talán az első kulturális jellegű beszámolóval is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése