Remélem mindenki hazaért épségben a nyaralásról, felvette a munkatempót, és epekedve várja újabb bejegyzésem! Előre leszögezem, hogy ez most nem annyira képes élménybeszámoló jellegű lesz. Aki csak a képeket szokta nézegetni, az most jobb, ha visszatér a fészbúkra... :P Ja, és gyors szolgálati közlemény: ezúton is jelezném, hogy senki ne vegye készpénznek, amiket írok. Bár a fontosabb dolgokat megpróbálom leellenőrizni, azért helyenként előfordulhat, hogy tévedek. Mondjuk nem is doktori disszertációnak szántam a blogot... Szóval elbizonytalanodtam abban, hogy most akkor a lágyabb vagy keményebb víztől habzik jobban a mosogatószer? Mert azt írtam, hogy a csapvíz itt lágyabb, de meglehet, ennek épp az ellenkezője igaz. És még azt is hozzátenném, hogy fátyolos is néha. De legalább ingyen van. Úgyhogy ha ilyen jellegű elírásokat tapasztaltok, jelezzétek nyugodtan, nem fogok haragudni, hogy beégettek! :)
Egy fontosabb eseményt emelnék ki mostanából. Mégpedig, hogy járom körbe a létesítményeket CV-met osztogatva, és, hogy voltam egy dublini állásbörzén. Ennek tanulságai gondolatokat ébresztettek. Nos először is, annyira nagyon nem könnyű munkát találni itt. Másodszor nem könnyű munkát találni, ha nem informatikával foglalkozol. Az állásbörze egy nagy csalódás volt. Lefeküdtem korán, kiöltöztem: egyszóval rákészültem. Erre azt tapasztaltam, hogy kerestek könyvelőt meg IT szakembert. És ennyi. Egy-két kisebb stand még sales kollégát, helyi képviselőt. De semmi gyártás vagy termelés. Gyakorlatilag ötször körbejártam mindent (nem volt nehéz, nagyságrendekkel kisebb, mint egy budapesti állásbörze), csakhogy "hamár eljöttem". De mindenhol azt kérdezték: "Mérnök? Aha. És mennyi IT tapasztalattal?" Apátok fülét, mondom, nem lehet mindenki kocka. Aki két kezével alkot vagy fizikait tervez, az már smafu?! De túltettem magam nagyjából ezen, mondván előbb-utúbb nekem is beérik valami. De addig is két konklúzió:
Egy: az ír felemelkedésről már írtam érintőlegesen. De mostanában egyre több cikket látok azzal kapcsolatban (hazai meg német sajtó, szóval nem itteni propaganda), hogy az írek az év végére kint lesznek a slamasztikából. Magyarországon még mindig a válság továbbgyűrűzéséről beszélnek, második, harmadik lépcsőről... Magam részéről nem is hiszem, hogy hazánk bármikor ki is tudna törni lehangoló helyzetéből. Nem, ezzel a hozzáállással nem! Mi történik otthon? Megszorításokat próbálnak eszközölni a jónépen, mintha a politika csak erről szólna, hogy mikor kell osztani és mikor elvenni. Jövőbe látás, kitalálni mi a következő lépés, fejleszteni? Költői volt a kérdés. Mit csinálnak az írek? Van némi megszorítás, de azt hiszem otthonról bárki cserélne egy "megszorítgatott" írrel. Nem volt a munkanélkülieknek extra karácsonyi pénz. Megvonják a segélyt, ha nem bizonyítod, hogy munkát keresel. De minden lehetőséget megkapsz ahhoz, hogy visszatérj a munkába, támogatják a képzésedet, ha vállalkozóba átmész kedvezmények tucatjai... Az ő titkuk abban rejlik, hogy a következő lépést próbálják mindig kitalálni. Beindult az számítástechnika és az információtechnika? Tettek róla, hogy a nagy cégek itt létesítsék szellemi központjaikat. Ebben persze nagy segítségükre volt az is, hogy beszélnek angolul, és az alacsony adók. Rágyúrtak az olyan tevékenységekre, ahol sok a szellemileg hozzáadott érték, viszont viszonylag kevés fizikai erőforrást igényel. Tipikus példája az IT. Nem a német gyárakat csábítják ide, hogy itt csináltassák náluk (bocsánat!) szarért-hugyért az autóikat. Nem az olcsó munkaerőt akarják eladni, a képzetlen embereket, hanem csak a szellemi értéket. Itt van az IBM, az Intel, az Apple, a Google... Ismerős nevek, ugye? Akik meg nem alkalmasak arra, hogy az ilyen tevékenységben részt vegyenek, ők építik fel a hazai szolgáltató piacot: boltok, kereskedések, vállalkozók. Szakácsnak meg tányért mosogatni meg jó a külföldi is. (Nem teljesen, mert Head chef csak ír lehet, még ha nem tud főzni is...de hogy nézne ki, ha egy polák vezetné a konyhát??) És azt is hozzátenném, hogy a válság nyomán még tovább kezdtek gondolkozni, hogy mi lesz a következő trend, és az látszik, hogy itt a megújuló energiaforrások a sláger téma. Megpróbálnak nagy pénzeket beleölni, véleményem szerint azért, mert pár éven belül élen szeretnének benne járni, hogy aztán a germánnak meg a svédnek ők árulják tudásukat. (Nem biztos, hogy könnyű lesz, mert ahogy látom, Európa egész északi felén ráharaptak a témára... Nem baj, a buta magyar majd megveszi)
És akkor folyomány kettő: mindezt miért csinálják? Mert rájöttek, hogy gyártani nem érdemes, a kínaival sose fognak tudni versenyezni. Olyan területekre próbálnak összpontosítani, ahol még úgy érzik, előnyük van a kelettel szemben. Sajnos a nyugati világ (mondhattam volna "fehér világot" is, de ez már egyre kevésbé állja meg a helyét) kapzsiságában kiadta a termelést a kezéből. Használjuk ki a csóró ferdeszeműeket, így még nagyobbat kaszálhatunk. Ja, hogy közben öntudatra ébredtek, ellestek mindent tőlünk, és elkezdtek mindent saját szakállra csinálni? Nem baj, a pénzhez hülyék. Ja, hogy közben már az sem, mert övék a legnagyobb bank, és ők lettek a legnagyobb befektetők szerte a világban? Hát akkor ott az autógyártás. Abban a németek nagy császárok, a kínaiaknak meg úgyis szar ízlése van, sose tudnak majd autót csinálni. Upsz, hogy közben már van egy tucatnyi nagy autóipari vállalatuk, csak nem nagyon ismerjük azokat a márkákat, mert az európai és amerikai gyárak eddig sikerrel akadályozták meg az értékesítésüket? Nem kell sokáig várni. Most olvastam épp egy cikket. Pofátlan nyúlások, lekoppintották a motort köbcentire, még a logóval se vacakolnak sokat. Egyelőre. De már több európai tervezőt is sikerült megvenniük, és már nincs messze, hogy lekövessék a japánok példáját (ők se maguktól tanultak meg autót gyártani...). Szóval már nem kell sokat várni, hogy kínai autók árasszák el a világot. És a nagy cégek maguk alatt vágják a fát. Pontosabban alattunk. Minden nagyobb kínai gyár (most legutóbb, hogy az autóipart említettem) mögött ott áll egy GE, BMW, stb... Akik befektetnek, aztán próbálják az otthoni piacon bevédeni magukat. Egy darabig. De mire a bili borul, és emberek milliói kerülnek az utcára, mert csődbe ment a cég, mert nem tud a kínaival versenyezni (...), addigra a kedves igazgatók már bebiztosították magukat, és az ő túlélésük biztosított. Gondolom én. De az, hogy jelenleg az IT-re koncentrálnak, az írek esetében nemzetgazdaságilag lehet egy jó húzás. Ezzel tudják megélni a holnapot. De kérdem én, mennyi időbe fog telni, míg a kínai megtanul rendesen programozni is?
A nyugati világ a vesztébe rohan, mert kiszolgáltatja magát profitorientált óriásvállalatoknak. Akik pont telibetojják, hogy milyen nemzetiségű vagy, meg, hogy holnap lesz-e munkád. "A lényeg: az érték többlet elmélet", ahogy egy régi punk banda énekelte. És, bár az ír kormányzás szerintem összehasonlíthatatlan a magyarországival, ez a fajta szemlélet még mindig nem elég előremutató számomra. A kínai gazdaság elsöprő térnyerése mindaddig folytatódni fog, míg van rá felvevő piac a világ ezen felén. Amíg a kínai árut beengedik, addig nem fog tudni vele a hazai versenyezni. Amíg a nemzeti piacokat és gazdaságokat nem veszik vissza nemzeti irányítás alá, elsősorban a multinacionális cégek felszámolásával, addig nem lesz nemzetpolitika sem. És amíg a profit irányít mindent, és nem a nemzeti érdekek, addig azt fogjuk folyamatosan érezni, hogy a dolgok kezdenek kicsúszni a kezeink közül. Én ebből még csak annyit érzek a saját bőrömön, hogy nehéz munkát találni, ha ipari gyártásról van szó. És, hogy nem nagyon érdemes alkotni, agyad törni, bármibe belefogni, mert felmész az internetre, és azt látod, már százféle van belőle, és tíz távol keleti online shop ingyen shipingeli.
Ez van. Ettől még küzdeni kell. De én így látom a helyzetet jelenleg. Lehet nyugodtan vitatkozni velem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése