Ahol a Rettenthetetlent forgatták....

Van egy jó hírem azok számára, akik unják, ha túl sokat pofázok, ahelyett, hogy képeket mutogatnék! Ma totál fotó-dömping lesz, még így is nehéz volt kiválogatnom, mik kerüljenek fel.

Részlet a filmből

Egyik hétvégén tanakodtunk, hova menjünk kirándulni, csodás napsütötte vasárnap volt. A közeli Trim-re esett választásunk. Hallottunk róla, hogy a Rettenthetetlen bizonyos részeit itt forgatták, több se kellett... :) Ami várhoz köthető jelenet, azt zömében itt forgatta Gibson, többek közt azt a részt is, amikor találkozik a francia hercegnővel, vagy amikor a király kihajítja fia buher szeretőjét az ablakon. Természetesen felismerni nem sikerült sok mindent, a film kedvéért elég sok mindent felépíthettek anno ideiglenesen... Amúgy a film egyéb részeit pedig (pl. amikor a vesztes csata után legendaként járja a környéket, és dombról-dombra járnak) Kilkenny-től nem messze forgatták, valamikor oda is jó lenne eljutni. (egy másik blogon találtunk róla beszámolót meg képeket)

Trim

Először is, ahogy beérsz a városba, már sejted, hogy itt van valami, mert messziről látni a romokat. Amúgy a városka tipikus ír arculatot mutat, leszámítva, hogy a szokásosnál is sokkal több a kő épület. Gondolom kicsit rájátszanak a középkori hangulatra. Amúgy Trim elég jól-menő település - vélhetően a várnak meg a Braveheart-imidzsnek köszönhetően-, és az a hír járja róluk, hogy fenn is hordják az orruk emiatt. Az ingatlan árak magasabbak, mint a jóval nagyobb, közeli Navan városban.

Pózerkedés

Ez a kép (balra) nem saját, viszont nagyon jól látszik rajta, milyen méretekkel rendelkezett egykoron a vár. Mivel részt vettünk a 45 perces idegenvezetésen, sok érdekességet hallottunk, amiket próbálok most megosztani. Szóval, a normann korban ez a vár volt a legnagyobb egész Írországban. Az angol király építette itteni helytartójának (pontos nevekkel nem fárasztanék senkit, aki akarja nyissa meg a Wikipedia linket). Innentől északra a normannok uralkodtak, délre pedig az írek.

Turistáknak kialakított járatok

Érdekes módon nem az írek ellenőrzésére küldte ide a király emberét, hanem a normann urakat akarta szemmel tartani. A normannok persze kémként tekintettek a vár urára. Ez magyarázza, hogy miért kezdett emberünk (majd később fia is) monstre építkezésekbe. Az írek nem rendelkeztek várak bevételére alkalmas eszközökkel, ellenben a normannok igen. Hiába, hogy egy királysághoz tartoztak, a normannoktól való félelem szinte paranoiás intézkedésekre késztette a vár urát. A torony, mely a család lakhelyéül szolgált legalább 40 méter magas volt. Egy bejárata volt ebben az időben, mely jócskán a földszint felett volt. Fa híd vezetett az ajtóhoz, melyet vész esetén fentről begyújtottak. Az első kapun belépve elvették mindenki fegyverét, csak úgy mehetett be az épületbe. Még további 3 méretes ajtón kellett átjutni ehhez, melyek mindegyike csak akkor nyílott, ha az előzőt már becsukták (jelenleg a bank fiókok működnek hasonló szisztémával). Hogy elképzeljük az ajtók vastagságát, az idegenvezető mutatott egy kb. 40 centi széles üreget a falban, hogy az volt csak a retesznek...

Kilátás a torony tetejéről

A torony alap formája kereszt, mely zsákutcának bizonyult a várépítés evolúciójában, de ez még bőven a kísérletezés korszaka volt. Az alap koncepció az volt, hogy a toronyhoz mind a négy irányban kapcsolódik egy bástya. A bástyáknak külön bejárata volt, nem voltak a fő toronnyal összeköttetésben, hogy még onnan se lehessen bejutni. A kialakítás révén az alant elterülő részek jól le voltak fedve, könnyen védhető volt, viszont a 4 külön torony rengeteg védőt igényelt... Ezért nem is találkozni túl sok ilyen kialakítással Európa-szerte.

A vár makettja

A romok tanulmányozása közben gyorsan leesett, hogy a falakon látható négyszögletű üregek valaha a padlót tartó gerendák rögzítésére szolgált, mivel az egyes szintek fából épültek. De nem értettem, hogy miért vannak a torony külső falán is ilyen mélyedések. A makettok erre is rávilágítottak: mivel a torony tetejéből nehezen volt belátható, hogy a fal tövében mit ügyködnek, ezért amolyan folyosókat létesítettek a fal külső oldalán. Fa szerkezet volt, melynek fenék-pallói között le lehetett látni a vár tövébe, és kényelmes mozgást tett lehetővé a védők számára a fal körül. A szerkezet oldalfallal és tetővel is rendelkezett, mely elégséges védelmet nyújtott a nyílvesszők ellen. Ez a külső folyosó szegmensekből épült fel, így, ha az ellenségnek sikerült volna begyújtani a faszerkezetet (amit amúgy vizes bőrök is nehezítettek), a védők átmentek a következő szegmensre, és az égő rész tartó gerendáját kiütve hagyták a kérdéses szakaszt a mélybe zuhanni. Így akadályozták meg, hogy a tűz továbbterjedjen, másodsorban az alant munkálkodó ellenségnek okoztak kellemetlen pillanatokat a nyakukba zúduló több száz kilónyi égő fával.

River Boyne

A védelmet amúgy vizes sánc is szolgálta, mind a vár, mind a torony körül. A vár teljes terjedelmét persze csak fokozatosan érte el, és szép lassan a társadalmi rendezvényeknek helyet adó főcsarnok is átkerült a torony felső emeletéről az udvarra, mivel a toronyban lévő terem megközelítése túl körülményes volt. Arról nem is beszélve, hogy a megbeszéléseket követve mennyi baleset történhetett a szűk csigalépcsőkön, lévén a tanácskozások mindig lakomával és bőséges iszogatással jártak... :) A képen amúgy nem feltétlen a vizesárkot lehet látni; ez egy csatorna volt, amit a közeli folyótól vezettek a várfal mellé, és a rakományt szállító hajók kikötését szolgálta. Mondjuk a folyó olyan keskeny és sekély, hogy én nem tudom elképzelni, hogyan jártak rajta kővel megrakodott dereglyékkel...

Még néhány érdekesség: a torony sziklára épült, ami jó védelmet nyújt az aknászok ellen. (Ettől független a vár egyik későbbi ura elrendelte az alapzat ék alakban való kiszélesítését. Az idegenvezető szerint ennek nem volt funkciója, mintegy divatból történt: ha más váraknál is van ilyen kiszélesedő rész, nehogy már az enyémen ne legyen...) Viszont sziklára nehéz kutat ásni. A folyó vize meg nem megbízható, gondoljunk csak a korabeli biológiai háborúra (az ostromlók döglött tetemekkel mérgezték a vízellátást, hogy betegséget okozzanak a védők soraiban). Az építtető erre is gondolt, így a torony olyan tetőszerkezetet kapott, amivel összegyűjtötték az esővizet (állítólag a svédektől hozták a cserepet hozzá), és azt a falban kialakított csatornákon keresztül egy ciszternába vezették. Ismerve az ír időjárást, sosem kellett félniük, hogy nem lesz elég vízutánpótlás az égből...

A másik érdekességet a vártömlöcökről mesélték. Azt mondta az idegenvezető, hogy ne úgy képzeljük el a korabeli várbörtönöket, ahogy a filmekben bemutatják. Nem volt semmiféle földalatti tömlöc, egész egyszerűen nem érte volna meg fenntartani. Akivel gond volt, annak levágták kezét, kidobták a toronyból, vagy vízbe fojtották. Nem kellett évekig etetni... A politikai ellenfeleket meg egyszerűen a latrinában tüntették el, ott vélhetőleg nem volt senkinek kedve keresgélni... Viszont az újkori feltárás során találtak csontokat bőven. Ha valakit tömlöcbe akartak vetni, annak nagyon értékesnek kellett lenni, és csak a váltságdíj miatt tartották meg életét. Ilyenkor viszont egy külön bástyában őrizték. A vár délnyugati oldalán található egy ilyen bástya, ahol ha jól emlékszem V. Fülöpöt őrizték, de erre már nem emlékszem pontosan. (túró-rudi jár a megfejtőnek)

A vár igazából sose volt kitéve komoly ostromnak, a nagyobb harcok mindig elkerülték. Egyszer cserélt gazdát, mikor az egyik várúr testvére megszállta, de ez a rész az idegenvezetés azon részéhez tartozott, amit nem értettem pontosan (azért még nem mindenre elég az angolom :)) Viszont a későbbiekben is előszeretettel használták bázisul, mint például a cromwell-i háborúk idején. Ez a csonka szétlőtt torony is ennek emlékét őrzi. Cromwell emberei nem voltak túl nagy katolikus barátok... viszont a várban nyugi volt, lőszer és bor is akadt bőven. Úgyhogy a részeg katonák elkezdték a környéket ágyúzni unalmukban. Ilyen módon  - csak más korban - sérült meg a Wellington szobor is (ugyanis a waterloo-i csata hadvezére is itt született, akárcsak Jonathan Swift). Bár a hadvezér szobrának fejét nem sikerült eltalálni, azért a kezét sikerült levinni...
Utolsó érdekesség a témában, a vár "graffitik". Az itt állomásozó katonák időről-időre igyekeztek ittlétüket megörökíteni, a képen épp egy 1743-as karcolat látható.

Nagyon élveztük ezt a túrát, mert a látványosságok mellett sikerült új ismeretekre is szert tenni, többek között a normann korszakra vonatkozó hiányos ismereteimet is sikerült egy kicsit pótolni... Remélem nektek is tetszett a beszámoló!