Talán furcsán hat újévi fogadalmakról
írni/olvasni február tájékán. Ebből látszik, milyen gyakran ülök le gépelni.
Meg szerintem sokan vannak is már, akik meg is szegtek hangzatos fogadalmaikat,
lehet van olyan, aki pedig még el se kezdte végrehajtani. Azt akartam ezzel
szemléltetni, hogy igazából nem sok értelme van az ilyen egyszeri nagy
félbuzdulásoknak, mint ahogy szeretni egymást sem csak karácsonykor kell.
Ellenben ez egy jó lehetőség arra, hogy emlékeztessem magam, mi fontos és mi
nem, milyen elkezdett folyamatokat kell még tovább erősíteni, és mi az, amit
lehetőség szerint elkerülni, lecsökkenteni.
Mi magyarok hajlamosak vagyunk mindig a
negatívumokra koncentrálni, de mióta kiszakadtam abból a kultúrkörből,
rájöttem, hogy az érdemek felsorakoztatásara is legalább annyira szükség van.
(Nulladik pontnak fel is írom magamnak: pozitív szemlelet! J) Ennek megfelelően kezdem azzal, ami mar folyamatban van, csak fenn
kell tartani, vagy még jobban ráerősíteni:
- - Ügyek támogatása. Szerintem
nagyon fontos, hogy mindenki találjon magának egy (vagy több) olyan ügyet, amit
szívesen támogat pénzzel és/vagy szabadidejével. Különösképpen egy olyan
világban, ami az egóra koncentrál. Néha el kell engednünk ezt az egót, és két
percre nem a fizetésünkre koncentrálni, meg az új autóra amit meg szeretnénk
venni. Hanem azokra, akik nálunk rosszabb helyzetben vannak. Évekig támogattam
a Nyilas Misi tehetséggondozó alapítványt, de a dolog abbamaradt egy ideje.
Vélhetőleg, mert nekem kellett volna újra jelentkezni náluk, és lekötött épp a
munka, elfelejtettem… Mivel egy számomra nagyon szimpatikus kezdeményezésről
van szó, ezt mindenképp tovább szeretnem vinni, és másnak is csak ajánlani
tudom őket.
- - Tanulás. Minél öregebb vagyok,
annál inkább rájövök, hogy tanulni jó és érdemes. Három céges tréninget is
kinéztem idénre, amik egyetemi akkreditációval rendelkeznek (a sok humbug
egynapos tréning mellé) – majd meglátjuk, mennyi fér bele az időbe, de remélem
legalább egyet be tudok fejezni.
- - Televízió kiiktatása. Ez az
egyik legjobb döntésünk volt pár évvel ezelőtt. Mar vagy 5 éve nincs TV
élőfizetésünk, és el kell mondjam, az élet TV nélkül sokkal jobb. Persze néha,
ha megnéznem a magyar meccset és csak neten keresztül, borzalmas minőségben
tudom… Akkor kicsit hiányzik. De annyira jó, hogy nem szol mindig a háttérben.
Mar csak az internettől kellene valahogy megszabadulni (nem túl reális), és
mindjárt lenne időnk mindenre.
- - Türelem. Határozott fejlődésen
mentem át szerintem etéren, de ezt fenn is kell tartani. Szeretnék a családdal
még türelmesebb és megértőbb lenni, ami egy kis csemete mellett azért nem kis
kihívás. A munkahelyi frusztrációt is ki kell valahogy iktatni, mert nem visz
előre. Csakúgy, mint a frusztrált vezetés – csak balesetet eredményezhet.
Nagyon jól lehet alkalmazni a “circle of influences” elméletet, amit talán a
közeljövőben egyszer kifejtek.
- - Étkezés. Az elmúlt évek
igyekezete, hogy hetente egyszer legalább együnk halat mostanra talán beért, és
mar teljesen természetszerű. Emellett próbálom az édességet és az olajban sült
ételeket minimumra csökkenteni. Napi 4 liter víz, amiből 2-őt meg kell munkában
innom. Eddig jutottam, de még nyilván van hova fejlődni.
- - Sport. Ezzel állok talán most a
leggyérebbül. Egész egyszerűen nem akar beleférni az időmbe. Pedig jól tudom,
hogy milyen jól éreztem magam, mikor a heti legalább háromszori testmozgás
megvolt. Nyilván ez a szar angliai időjárás meg a tél sem motiváló, de ennél
akkor is jobban kell teljesíteni.
Van pár dolog, amin meg esélytelennek tűnik, hogy változtassak. De Róma se egy nap alatt épült :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése